Kertmanufaktúra

Mezei juhar (Acer campestre)
(www.biowin.at)

Sokáig úgy nézett ki, az idén holtverseny alakul ki az Év fája elnevezésű „versenyen”, merthogy a Mezei juhar (Acer campestre) és a Jegenyenyár (Populus nigra ’Italica’) egyaránt a dobogó első fokát célozta meg. Az eredményhirdetéskor azonban 1853 szavazattal a Mezei juhar lett az első, a Jegenyenyár be kellett érje a második hellyel 1798 szavazattal.

Az Év fája mozgalmat az Országos Erdészeti Egyesület indította el 1996-ban. A cél Magyarországon és az ötletadó Németországban is ugyanaz volt: minél több felnőttet és gyereket megismertetni a kevésbé népszerű fafajokkal is.

Mi tagadás, azt nem lehet mondani, hogy kertjeinkben gombamód szaporodnának a mezei juhar ligetek, de ennek az ismertségen kívül alighanem méretbéli okai is vannak. Egy magára valamit is adó mezei juhar ugyanis képes tíz-tizenkét méteres magasságúra nőni, koronájának átmérője pedig – kifejlett korában – vízszintesen lesz ugyanekkora.

Acer campestre 'Nanum'
(www.plantdatabase.co.uk)

Persze, ha nem akarjuk, nem lesz.
Merthogy választhatunk kisebb méretűre növő fajtát is, de ha kedvünk tartja, pompás sövényt is nevelhetünk belőle.

Jól tűri a metszést, kiváló sövénynövény
(www.quickhedge.nl)

A mezei juhar ugyanis nem veszi zokon, ha szorgosan metszegetni kezdjük őkelmét. Ha kertünkben szívesen látnánk gömb alakú lombhullató fát, akkor is bátran választhatunk a mezei juharok közül: a kertészetekben keressük a ’Nanum’ névre hallgató fajtákat. Ha lelkesedünk a dézsákban is tartható, nagyobb méretű fácskákért, az Acer campestre ’Nanum’ akkor is jó választás, jól tartható egy méretesebb edényben a teraszon is.

Acer campestre 'Carnival'
(www.ornamental-trees.co.uk)

Szintén kisebb méretűre nő a 'Carnival' fajta, kiskertekbe ez a tarka levelű juhar szintén jól beilleszthető.

Kúpos koronát nevel
az Acer campestre 'Elsrijk' fajta
(www.de.hortipedia.com)

Amúgy a mezei juhar meglehetősen igénytelen egy szerkezet, elviseli a meleget, jól tűri a hideget, tisztességes koronaformát nevel, elviseli a kissé szárazabb nyarakat is, ráadásul kormányváltáskor sem jön zavarba: ha jól érzi magát, úgy százhúsz éves kora táján kezd bele a csendes öregkorba. Ha életkörülményei kissé mostohábbak, nem jön zavarba, iziben átprogramozza magát és cserjeként viselkedik.

Néhány mezei juhar fajta a teljesség igénye nélkül

Acer campestre ’Green Top’
8-10 méteres, kúp alakú koronát nevel

Acer campestre ’Zentai’
10-12 méter magas, keskeny, oszlopos koronával

Acer campestre’Queen Elizabeth’
10-13 méter magasra nő, tojásdad koronát növeszt

Az Év fái az elmúlt esztendőkben
2013-ban a Házi berkenye (Sorbus domestica)
2012-ben a Zselnicemeggy (Padus avium)
2011-ben a Tiszafa (Taxus baccata)
2010-ben az Ezüst hárs (Tilia tomentosa)
2009-ben a Mézgás éger (Alnus glutinosa)
2008-ban a Törékeny fűz (Salix fragilis)
2007-ben a Szelídgesztenye (Castanea sativa)
2006-ban a Magyar kőris (Fraxinus angustifolia subp. danubialis)
2005-ben a Közönséges boróka (Juniperus communis)
2004-ben a Fekete nyár (Populus nigra)
2003-ban a Hegyi juhar (Acer pseudoplatanus)
2002-ben a Molyhos tölgy (Quercus pubescens)
2001-ben a Közönséges vagy Bibircses nyír (Betula pendula)
2000-ben a Barkócaberkenye (Sorbus torminalis)
1999-ben a Hegyi szil (Ulmus glabra)
1998-ban a Vadkörte (Pyrus pyraster)
1997-ben a Kislevelű hárs (Tilia cordata)
1996-ban a Madárcseresznye (Cerasus avium)

Téli táj ünnep után
(www.fyi.uwex.edu)

Január első napjaiban örökzöld téma üti fel a fejét országszerte: mi történjen a karácsonyfákkal?

Elszállításra várva
(www.sammydvintage.com)

Valahogy úgy alakult, hogy sok helyütt a meghitt ünnepek elengedhetetlen kelléke kukatárolók, lámpaoszlopok, parkoló gépkocsik mellett, alatt, időnként fölött végzi. Ide vagy kézben vagy az ablakon, erkélyen át érkezik, megkímélendő a házigazdát a cipeléstől. Néha az ünnepi világítás is rajt marad, és sok helyütt a fával együtt a műanyag vagy fém fenyőtalpakat is kidobják. Január elején tehát több száz tonna fenyőfa hever az utakon, jobb helyeken gyűjtőpontokat jelölnek ki számukra.

Jövőre új égőket vesznek
(www.homesessive.com)

És ha január, akkor az aktuális vita: komposztálható-e a fenyőfa. Ez ügyben (is) két táborra szakadt az ország, igenlőkre és nemmel szavazókra. Utóbbiak előszeretettel emlegetik a diólevelet, merthogy szerintük az sem komposztálható. Megint mások makacsul kitartanak amellett, hogy a kidobott karácsonyfák még nagyüzemi körülmények között sem égethetők el.

A vita alighanem sem idén, sem jövőre nem fog nyugvópontra kerülni, annak ellenére sem, hogy az ország néhány megyéjében nagyüzemi körülmények között égetik el a fémtárgyaktól megtisztított fenyőfákat, másutt pedig szintén nagyüzemi körülmények között komposztálják azokat.

Ünnepi fényben
(Fotó: Gosztom Gergő, www.junk-culture.com)

Mondjuk csupán az egzotikum kedvéért érdemes eljátszani a gondolattal, hogy az illetékes illetékesek egy szép napon felemelik a telefont, és megkérdezik a komposztálni képes kollégákat, hogyan csinálják, az elhangzottakat szépen megfogadják, aztán ők is hozzáfognak. A tudományos fantasztikum világából földközelbe visszatérve azonban biztosra vehetjük: a komposztálhatóság kérdéskörében minden januárban újra és újra pro és kontra érvek hangzanak majd el.

Nemcsak a dióról tartja magát makacsul a nézet, miszerint annak levele nem komposztálható, ugyanez a helyzet a fenyővel. (A diólevél kontra komposztálásés a diólevél témáról bővebben.)

Pedig…

Pedig mindkettő egyaránt felhasználható komposztálásra.

A diólevelet, a fenyőtűket és a kisebb fenyőágakat is rátalicskázhatjuk a komposztra, más anyagokkal vegyesen keverve. Természetesen igaz, hogy lebomlásuk hosszabb ideig tart, de ez még nem ok arra, hogy lemondjunk bármelyikről. A fenyő esetében a diónál kissé macerásabb a feladat: nem árt, ha a vastagabb ágakat felaprítjuk. Ha nem akarunk ezzel bajlódni, a vastag ágakat külön gyűjthetjük, jól jön az még a nyári tűzrakásnál. A kisebb ágakat viszont nyugodtan tegyük a komposztra, más zöld növényi részekkel, gyepnyesedékkel és falevelekkel együtt komposzt lesz ezekből is.

Formára metszve: folyamatos gondozást igényel
(http://www.djibnet.com/photo/)

Ügyfeleink néha csodálkozva néznek rám, amikor alakfák vagy formára metszendő örökzöldek kialakítása kerül szóba, és a beszélgetés végén rögzítem a tényt: szobrász kollégámmal hamarosan kezelésbe vesszük a kérdéses növényeket. A Kertmanufaktúránál ugyanis a kerti díszek, kiegészítők és kisplasztikák gazdag tárházából Vertel Andrea keramikus és Pogány Gábor Benő szobrászművész munkáit ajánljuk, ezért a szobrász szó hallatán megrendelőink lelki szemei előtt először a két művész jelenik meg, amint metszőollóval felszerelkezve támadást indítanak az örökzöldek ellen.

János félgömböt formáz

Növényszobrász, szoktam pontosítani ilyenkor. Bár Bíró János kollégám nem használja ezt a titulust, de miután valóságos professzora az alakfák és a formára metszett növények kialakításának – nem mellesleg még vagy tucatnyi kerti tudománynak –, helyénvaló, ha növényszobrászként is számon tartjuk.

Gömb, félgömb és kúp egy téli kertben
(www.facebook.com/WonderfulGardens)

Apropó, növényszobrászat. Meglehetősen régen volt, amikor az első formára nyírt növényeket ciprusokból, puszpángokból vagy éppen tiszafákból kialakították. Az egyiptomi és a római kertművészet alakfás divatja némi szünet után a reneszánsz korban lángolt fel újra, s azóta az alakfák népszerűsége kisebb-nagyobb hullámvölgyektől eltekintve állandónak mondható. Míg nyugaton a szabályos mértani alakzatokat részesítették előnyben, keleten inkább a természetben fellelhető formák létrehozására törekedtek.

Növényelefánt. Művészi munka, de aligha
látnánk szívesen minden kertben.
(www.homeideasmag.com)

Manapság, a mediterrán kertek népszerűségének növekedésével az alakfák és a formára nyírt örökzöldek iránt is megnőtt az érdeklődés. Kétségtelen előnyük, hogy méretük állandónak mondható: nem növik ki a legkisebb kertet sem. Formagazdagságuk szemet gyönyörködtető, de öncélú alkalmazásuk aligha vezethet jóra. Egy alakfa vagy egy mértani formára nyírt cserje nem illeszthető be minden környezetbe, ezt sajnos sokan, sokszor elfelejtik, elrettentő példák sorát azt hiszem, mindannyian láttunk már honi kertjeinkben.

Megmentve: egy felkopaszodott örökzöld második élete

A növények formára nyírására persze nemcsak esztétikai szempontok miatt kerülhet sor. Gyakran a túlnőtt, felkopaszodott örökzöldeket, az egy-egy oldalukon sérült cserjéket kivágásra ítéljük, pedig alakító metszéssel többségük megmenthető lenne: a növényeknek a metszés után kevesebb tápanyagfelvételről kell gondoskodniuk, ezáltal is nagyobb az esélyük a regenerálódásra.

Fent már tökéletes a gömb, most
az alsóbb részek következnek

Persze ott, ahol egy mértani formára metszett növény stílustörés nélkül nem illeszthető be a kerti kompozícióba, aligha érdemes ezzel próbálkozni. A legtöbb helyen azonban meg lehet találni azt a kompromisszumot, azt a kialakítandó formát, ami megfelel a tulajdonos igényeinek, az átalakítandó növénynek és a kertnek egyaránt. Az ezzel járó többletmunka és egyeztetés minden esetben megéri a fáradtságot, hiszen egy korosabb növény nem csupán egyetlen eleme a kertnek, hordozza az időt és a munkát is, amit növekedésére, ápolására fordítottunk.

Már csak az alsó ágak metszése van hátra

Sok kertészkedő végez rendszeresen növényszobrász munkát akkor, amikor a sövényt megnyírja vagy alkalmanként formára igazítja az utakra, tipegőkre behajló tuják vagy borókák ágait. Kétségtelen, hogy ennél némiképp bonyolultabb művelet szabályos gömböt, kúpot vagy háromszöget kialakítani, de nem ördöngös feladat. Mint oly sok más területen, itt is igaz a mondás: gyakorlat teszi a mestert. Kezdetben egyszerűbb feladatot válasszunk: kezdjünk egy gömbbel. Ne törekedjünk gyors, azonnali eredményre, a metszést fokozatosan végezzük.

Bíró János kollégám munkája egy előkertben

Kétféle metódus létezik, az egyik szerint a gömb kialakítását alulról kell kezdeni, és fokozatosan kell haladni felfelé. A másik eljárás szerint elsőként a felső harmadban kell kialakítani a gömb formáját és ehhez kell igazítani a további részeket. Bármelyiket is választjuk, egy-egy részmetszést követően lépjünk hátrébb, nézzük meg alaposan a növényt, szemünkkel – és kezdetben kezünkkel is – a levegőben rajzoljuk ki egy következő kisebb szakasz képzeletbeli kontúrjait, és folytassuk a munkát.

A formára metszés cserjéknél is alkalmazható

A nehezebb formák kialakításához már segédeszközök – pálcák, botok, zsinórok – szükségesek, de ezek használata is elsajátítható. Az összetettebb alakzatokhoz érdemes drótvázat készíteni, ilyenkor – hasonlóan a pálcák és a botok alkalmazásánál – csak a vázon túlnövő részeket kell eltávolítani. Nem árt, ha a kúpok, félgömbök, spirálok és hasábok esetén legalább egy vázlatrajzot készítünk arról, milyen végeredményt szeretnénk elérni a nyírással. A metszés és a nyírás az alakfák és a formára nyírt cserjék esetében sosem befejezett munka: folyamatos törődést igényelnek, megálmodott alakjuk, formájuk megtartása érdekében rendszeres metszési munkákat kell végezni rajtuk.

Lampionvirág (Physalis alkekengi)
(blog.creaders.net)

Feltűnő, narancspiros csészeleveleivel valóban világító lampionokra hasonlít. Egyébként a népnyelv másféle hasonlóságot is felfedezni vélt, erről a kevésbé diszkrétnek tűnő papmonya, paptöke vagy hólyag elnevezés is árulkodik. Sokfelé zsidócseresznyeként vagy Vénusz köldöke néven ismerik.


Narancspiros őszi színfolt (cambridge2000.com)

A lampionvirágot gyakorlatilag fagytűrő évelőnek nevezhetjük. A gyakorlatilag kitétel azt jelenti, hogy nagyon hideg teleken azért érdemes a tövét lombbal, szalmával takarni. Nem árt tudni, hogy a „lampionok” csak az ősz közeledtével válnak narancspirossá. Annak tehát, aki azért ültetné a díszkertbe, hogy tavasztól őszig legyen narancssárga növényfoltja az ágyásban, más évelőt kell keresnie.

Termése késő őszig díszlik
(maritimegardener.blogspot.com)

A díszes lampionok látványa viszont késő őszig tart, bőven novembert, esetleg kora decembert mutat már a naptár, amikor a csészelevelek is elporladnak. Ősszel egyébként szobadísz is válhat belőle, hosszabb szárral vágva érdekes színfoltjai a lakásnak, de termései is jól mutatnak egy kisebb tálban vagy üvegkehelyben összegyűjtve.

Ha elszaporodna, tőosztással szétültethető
(toancientofdays.blogspot.com)

A kertben olyan helyet érdemes neki választani, ahol jól érvényesül majd a termések narancssárga színe, és elegendő hely áll rendelkezésére, ugyanis a lampionvirág könnyen elterjed. Ha túlságosan elszaporodna, a töveket ősszel szétoszthatjuk, és az így leválasztott növényeket új helyre ültethetjük.

Gondozása nagyon könnyű, nem igényel extra figyelmet. Kedveli a kissé árnyékosabb fekvést, de igénytelensége miatt napon és árnyékban egyaránt megél. A talajjal szemben sincsenek nagy igényei, bár jobban érzi magát tápanyagban gazdagabb földben. Ritkán nő hatvan-hetven centiméternél magasabbra, az egyméteres termetet a lampionvirág ’Gigantea’ fajtája célozza meg.

Irodalmi adatok szerint eleink előszeretettel használták reumás fájdalmak kezelésére, de vizelethajtásra is bevált népi gyógyszer volt. Amúgy a növény minden része mérgező, és ez még akkor is így van, ha az Interneten rendre fellelhetők az ennek ellenkezőjéről tanúskodó feljegyzések.

Ehető rokonság: perui földicseresznye (Physalis peruviana)
(garten2null.de)

Az ehető „változat” nagy valószínűséggel nem a Physalis alkekengi, hanem a Physalis peruviana, vagyis a Perui földicseresznye, őkelme időnként az élelmiszerboltok zöldséges pultjain is felbukkan. Nem mellesleg ez utóbbi termése is csak érett állapotában fogyasztható, nyersen ez is mérgező. Érettségét tökéletesen jelzi a színe: ha a termés már sárga és nem zöld, biztonsággal fogyasztható.

A perui földicseresznye termése éretten mindig sárga,
sohasem lesz piros
(sybaritica.me)

A két növény megkülönböztetésekor általános alapszabályként érdemes megjegyezni, hogy a Perui földicseresznye termése és a termést körülvevő csészelevél sohasem pirosodik be, mindig sárga színű marad.

Perui földicseresznye: a lampionok mindig
sárgák maradnak
(bidorbuy.co.za)

A földicseresznyét egyébként szintén nevelhetjük a kertben – nálunk egynyáriként ismert –, védett, meleg fekvést kell biztosítanunk számára. Érett termését salátákhoz lehet felhasználni, de a különlegességeket kedvelők szörpöt vagy lekvárt is készíthetnek belőle.

Egy újjáépített sziklakertünk

Egy kert megépítése sosem az építéssel kezdődik. Gyakran egy nyaraláson látott kerttel, egy magazinban felfedezett fotóval vagy apró ötletekkel. Köréjük újabb részletek gyűlnek, egy pihenőhely, egy dézsa a teraszon, egy számunkra kedves növény, egy virágszín, egy szárazon rakott kőfal vagy egy járda bontott téglából.

És az ötletekből kezd összeállni valami, ami először inkább csak részleteiben létező, még összefüggések nélküli halmaz. Jó esetben aztán ebből a képlékeny gyűjteményből készül el a kert terve, ami szintén többszöri nekifutásra, újabb és újabb finomítások, egyeztetések és változtatások után nyeri el végső formáját. A folyamat során a kert tervezője és majdani használói közösen igyekeznek megtalálni a lehető legoptimálisabb változatot, ami illik a kert használóinak életéhez, álmaihoz, az épülethez, a szűkebb és tágabb környezethez egyaránt.

Fontosnak tartjuk a kerti kiegészítőket is

Tervünk tehát már van. És benne van minden fontos részlet, növények, építőanyagok, kültéri bútorok és ezek tételes költségei, a kert méret- és színhelyes rajza. A kert, amit megálmodtunk. Következhet a második felvonás: a kert megépítése. A tervből a kertépítőnek kell valóságos kertet létrehoznia. Ebben a folyamatban is, csakúgy, mint a tervezés szakaszában, az apró részletek pontos és alapos összehangolására van szükség, hogy a kert olyan legyen, amit a megrendelő – ideális esetben a tervezővel közösen egyeztetve – megálmodott. És mindehhez az építők oldaláról is sok, első pillanatban lényegtelen apróság megléte szükséges.

Egy átalakításra váró, elhanyagolt udvar...

...amiből egy használható kertet terveztünk és építettünk

Jó, ha van kéznél gazdag munkatapasztalat, akad intelligencia és kiváló megfigyelőképesség, tudatosság és önállóság, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Kellenek esztétikai készségek, aztán nem árt egy adag természetismeret. Ha a kivitelezők nem rendelkeznek magas fokú esztétikai készségekkel, nincs kellő természetismeretük, a kert sohasem lehet egyenrangú a lerajzoltakkal. Ha a kertépítők precízen dolgoznak ugyan, de munkájukat csak folyamatos felügyelettel, utasítások alapján képesek ellátni, a végeredmény kertre hasonlít majd, de hiányozni fog belőle a lélek, az a gyakran meghatározhatatlan valami, ami a kertet az otthon részévé teszi.

Előkészítő munkák a gyepszőnyeg fektetéséhez

Helyén a gyep és befejeztük a rézsű beültetését is

A kertépítés összetett, a részletek finom összhangjára épülő munka, ahol nem elég jól dolgozni. Ha a cél az, hogy „A KERT” épüljön meg – és mindenki álmai kertjét szeretné elkészíttetni –, akkor nem elég a jó: kiváló munkát kell végezni. Ha „csak” egy kisebb térburkolat vagy járda megépítése a feladat, a megtanultak vagy az utasítások alkalmazása a legtöbb esetben akár elegendő is lehet. Mindez a járdához, a térburkolathoz kapcsolódó vagy önálló kerti elemek megépítésénél már biztosan a minőség rovására megy.

A fenyőfa alatti teraszon erdei környezetet alakítottunk ki,
kiszáradt patakmederrel és árnyékkedvelő növényekkel

Ez már nem az „egy kis kőművesmunka” világa. A sziklakerti kövek elhelyezésénél fontos, hogy a köveket melyik oldalával, merre tájolja az építő, milyen szögben építi be, és hogyan rögzíti azokat. A burkolatoknak például a terven megadott irányba, az ott előírt hossz- és oldalirányú dőléssel kell elvezetnie a vizet. Valahol tervezés ez is, csak nem ceruzával vagy számítógépes programmal. Ezekhez a művelethez esztétikai érzékre, önálló döntéshozatalra, kiváló megfigyelőképességre, természetismeretre, a részletrajzok olvasni tudására és értő alkalmazására van szükség.

Küldetés: gyepszőnyegezés.
Egy parányi udvar képe, amikor megérkeztünk.

Küldetés: gyepszőnyegezés.
Egy parányi udvar képe, amikor távoztunk.
A betonfedlapok helyére később gépkocsibeállót építettek.

Tisztul a terep: a melléképületek elbontása után
a régi járdának is mennie kell...

... hogy elkészülhessen a család új, játékra, pihenésre
is alkalmas tágas kertje

És a kertépítőnek kell legyen a kert egészére értelmezhető szintetizáló képessége, egy képesség, ami a rajzból, az épületből, az utcából, a tágabb környezetből, ezek együttes hatásából, az ott lakók életéből, a szűkebb és tágabb miliőből is visszaad, belevisz valamit, valami pluszt a megvalósuló kertbe.

A tervből csak így lehet olyan kert, amelyik visszaadja mindazt, amit a megrendelő megálmodott, és a tervező a tervekbe belegondolt. Ez az a minőségi többlet, ami egy kertet valóban álmaink kertjévé varázsol. Ez az, ami a jó munkát kiválóvá teszi. És ez az a szemlélet és munkakultúra, amit a Kertmanufaktúránál magunkénak vallunk.

Levendula és Provance: elválaszthatatlanok
(moderntroubadours.blogspot.com)

Imádja a napot. A levendula és az árnyék egymást kizáró fogalmak. Napra vágyik, kavicskertbe, sziklakertbe, ágyás szegélyére, kerti út mellé, terasz közelébe vagy napos erkélyre akár, hogy mindig szem előtt legyen. És orr előtt.

Merthát, ha levendula, akkor csodás illatok. Virágzási ideje általában júniusban kezdődik és erős egy hónapig tart, aminek kertszerető embernél jobban alighanem csak a lepkék, a méhek és más egyéb repülő szerkezetek örülnek jobban.

Modern és természetközeli kertben is mutatós
(anthonypaullandscapedesign.com)

Régóta ismert, már több mint 2500 évvel ezelőtt is kedvelt gyógynövény volt. Elsősorban illatosításra és fürdésre használták, más kultúrákban a test balzsamozásánál is használatos volt, később aztán bekerült a gyógyászati alapanyagok közé. Csillapítottak vele fejfását és gyomorbántalmakat, alvászavart és görcsöket. Latin nevének eredetéről két lehetséges változatot jegyzett fel az irodalom, az egyik szerint a latin mosni igéből ered, a másik a fakó, kékes szóból eredezteti.

Pihenő délidőben
(oliveirasdeportugal.com)

Ennél nehezebb feladvány lenne rendet tenni az elnevezések háza táján, merthogy ugyanazt a növényt gyakran francia, angol vagy éppen spanyol levendula néven nevezik attól függően, hogy Angliában, Franciaországban, Spanyolországban vagy éppen Magyarországon kerül-e szóba őkelme. Ráadásul az elnevezés-variációknak se szeri se száma, úgyhogy ez ügyben nem vállalkoznék az egyedül üdvözítő névhasználat közreadására.

Az viszont bizonyos, hogy Magyarországon a Lavandula angustifolia, a Közönséges vagy Orvosi levendula a legismertebb (ezt Angliában English lavandernek hívják, nálunk francia levendulaként ismert). A képzeletbeli dobogó második fokára talán a Lavandula intermedia, a Hibrid levendulaállhat, utóbbi némiképp magasabb termettel és nagyobb levelekkel büszkélkedhet.

Ha úgy döntünk, hogy kertünkbe levendulát ültetünk, néhány alapszabályt feltétlenül be kell tartanunk.

Levendula egy napos előkertben
(www.vanmeuwen.com)

A levendula nem rajong az agyontrágyázott talajért, és nem szereti a kötött, nehéz, agyagos földet.

Ha kertünkben agyagos a talaj, akkor a levendula telepítése előtt érdemes a földet folyami homokkal feljavítani.

Az sem árt, ha a levendula számára kijelölt földbe a folyami homokon kívül aprószemű kavicsot is beforgatunk. Az ültetőgödröt ássuk némiképp mélyebbre, s az aljára dobjunk egy jó marék kavicsot vagy murvát, hogy a csapadékvíz biztonságosan elszivárogjon. Erre a kavicságyra kerülhet egy-két ujjnyi föld, majd innentől a növényültetés a megszokott metódus szerint folytatódjon.

Az öntözőrendszer telepítésekor legyünk meglehetősen visszafogottak: a levendula szívesebben elviseli a forró, száraz, csapadékmentes napokat és heteket, mint a víz áztatta, nedves talajt. Igazán jól mutat és jól érzi magát, ha környezetében a talajt díszkaviccsal borítjuk.

Ültethetjük szegélynövényként az ágyás szélére, kialakíthatunk belőle egy nagyobb egybefüggő foltot, de az sem ördögtől való, ha levendulánk mellé egy nagyobbacska, csinos sziklát helyezünk el. A rózsa és a levendula régóta jól kiegészítik egymást, biogazdálkodók tapasztalatai alapján a levendula közelsége távol tartja a rózsától a levéltetveket. (A történeti hűség kedvéért nem árt leszögezni: vannak, akik szerint minderről a levéltetveket elfelejtették értesíteni.) Ha nem szeretjük a rózsát, választhatunk hozzá társul évelőket és díszfüveket.

Kleopátra tűje

Cipruskával

Örökzöld zabfű
(benjoynursery.com)

Napfényvirág: egy remek társ az ágyásban
(cornerstonesgarden.co.uk)

Kúpvirág
(oglesbytc.com)

Nyuszifül

Zsálya

Néhány további remek kísérő
Agastache cana (Texasi kolibrivirág)
Anaphalis sp. (Gyöngykosárka fajok és fajták)
Armeria maritima ’Alba’ (Tengerparti pázsitszegfű)
Hemerocallis ’Stella D’Oro’ (Törpe sásliliom)
Festuca gautieri (Medveszőrcsenkesz)
Festuca pallens (Deres csenkesz)
Monarda sp. (Méhbalzsam fajok és fajták)
Pennisetum alopecuroides (Évelő tollborzfű)
Sagina subulata (Szálkás zöldhúr)
Sedum acre (Borsos varjúháj)
Rosmarinus sp. (Rozmaring fajok és fajták)
Thymus serpyllum (Vadkakukkfű)

Egy többségében levendulával kialakított évelőágyás nagyon jól mutat örökzöldek előtt is, erre a célra tökéletesek a babérmeggyek, a borókák, a törpefenyők, a hamisciprusok vagy a ciprusok. Ha a levendulát teraszra szánjuk, kiváló összhatást érhetünk el fügével, leanderrel vagy citrusfélékkel.

Táj, francia ecsettel
(moderntroubadours.blogspot.com)

A dél-franciaországi levendula ültetvények fotóit elnézve sokan álmodoznak hasonló látványról: hibátlan sorokban, tökéletes lila félgömbök sütkéreznek a napon. A napsütés és a lila szín szinte üzembiztosan garantálható, a tökéletes félgömb azonban szorgos metszegetés eredménye. A farmokon ezt részben elvégzik a betakarítást végző kombájnok, egy házkertben viszont nem árt kézbe kaparintani a metszőollót. Persze nem kerekedik belőle világraszóló botrány, ha levendulabokrainkat egyáltalán nem metsszük meg, de így levenduláink egy idő után felkopaszodnak. Ha nem vagyunk a metszés nagy barátai, elégedjünk meg a tavaszi és a virágzást követő ollócsattogtatással.

Egy klasszikus megoldás: levendula rózsával
(serenityinthegarden.blogspot.com)

Akár tavasszal, akár a virágzás után esünk neki a bokroknak, figyeljünk rá, hogy a metszés helye a meglévő fás részek fölött legalább öt-hét centiméterrel legyen. Ennél lejjebb ne menjünk, mert ha belevágunk a fás részekbe, levendulánk azt meglehetősen zokon veszi és új hajtásra erről az ágról már nem számíthatunk. Ha bizonytalanok vagyunk, általában elegendő, ha a teljes magasság egyharmadával megrövidítjük a töveket. Tavasszal érdemes a téli fagyáskárokat is korrigálni. A tavasszal egyébként normális időjárás esetén március tizedike környéki időszakot jelent, de miután a legújabb divat szerint március idusán derékig járunk a hóban, érdemes kivárni a fagymentes napokat. A virágzást követően a virágszárakat úgy távolítsuk el, hogy közben alakítsunk ki egy nekünk tetsző gömb, félgömb formát.

Szüret után a virágos ágacskákat szellős, meleg, de közvetlen naptól védett helyen megszáríthatjuk, a szárított virágok kiváló illatosítók vagy molyűzők lehetnek, de jól használhatóak fagylaltok díszítésére vagy sütemények készítéséhez is.

Rózsa és iszalag: tökéletes páros
(www.redinthecity-chicagored.blogspot.com)

Sok kertszerető számára a kert egyet jelent a rózsák jelenlétével: szépek, elegánsak, illatosak, forma és színgazdagságuk lenyűgöző. A rózsák nevelését és gondozását – az egyik leginkább törődést igénylő kerti cimboráról van szó – könyvtárnyi szakirodalom taglalja, ennél azonban jóval kevesebb szó esik arról, milyen növények ültethetők a rózsák kísérőiként. Pedig úgy van ez valahogy, egy pompás rózsatő ugyan önmagában is mutatós, de ügyes kombinációval lenyűgöző hatás érhető el.

Mindig kínál látnivalót
(www.dreamingofroses.blogspot.com)

Egy növényágyással szemben alighanem alapkövetelmény, hogy lehetőség szerint az egész kerti szezonban kínáljon virágzó látnivalót, s a virágzás csúcsidőszakai között pedig a növények levelükkel, formájukkal és egymással alkotott összhatásukkal díszítsenek.

Az sem árt, ha a kert tulajdonosainak nem kell reggeltől estig az ágyásokban görnyedezniük a gyomokkal vagy az elszáradt virágokkal bíbelődve.

Főszerepben: a rózsa
(www.jardindesign.org)

És a rózsa esetében van még egy fontos szempont.

Társait úgy kell kiválasztanunk, hogy szépségükkel, formájukkal, színeikkel egyetlen célt szolgáljanak: emeljék ki a rózsa szépségét, és tegyék a rózsatövek látványát még hatásosabbá.

Mindezt úgy, hogy a kísérők ne váljanak túlságosan hangsúlyossá, hiszen ebben az előadásban a rózsáknak szánjuk a főszerepet.

Díszfűvel és törpefenyővel
(www.genevieveschmidtdesign.com)

A rózsa cimborái nem lehetnek akárkik. Hiába szeretnénk csodás árnyékkedvelő növényeket mellé telepíteni, erről le kell mondanunk, miután a rózsák a kifejezetten napfényes helyeket részesítik előnyben. Első teendőnk tehát szétnézni a napimádó évelők, díszfüvek és egynyáriak háza táján. Figyelnünk kell arra is, hogy a rózsák mellé kerülő növények alkalmasak legyenek részben vagy egészben a talaj takarására is. Érdemes az ágyást úgy kialakítanunk, hogy a hátsó sorba a magasabb, az elől lévő, hozzánk közelebbi helyekre pedig az alacsonyabb évelők, díszfüvek és talajtakarók kerüljenek.

Rózsa és levendula kombinációja
(www.facebook.com/serenityinthegarden)

A csapattagokat úgy kell összeválogatnunk, hogy az ágyás akkor is szemet gyönyörködtető legyen, amikor rózsáink már nem díszítenek virágaikkal. Erre a célra kiváló a levendula (Lavandula), a cipruska (Santolina), a varjúháj (Sedum) vagy az őszirózsa (Aster). Bátran válogathatunk a sudárzsálya (Perovskia) és a krizantém (Chrysanthemum) fajtái közöl is. Remek összhatás érhető el, ha a rózsaágyás hátterébe iszalagot (Clematis) vagy loncokat (Lonicera) ültetünk, ezek kék, rózsaszín, bordó, narancs és sárga színükkel remek kiegészítői lehetnek a rózsáknak.

A gólyaorr ideális kísérő (a képen a Geranium ’Jolly Bee’)
(www.davesgarden.com)

Egy magas törzzsel nevelt rózsa köré tökéletes társ a harangvirág (Campanula),
a nyuszifül (Stachys byzantina), a levendula (Lavandula), a zsálya (Salvia),
a gólyaorr (Geranium ’Jolly Bee’), az őszi margitvirág (Tanacetum parthenium) vagy a törpe sásliliom (Hemerocallis ’Stella d’Oro’).

Néhány további inspiráló kialakítási lehetőség remek rózsakísérőkre.

Astrantia major 'Claret'
(www.crocus.co.uk)

Chrysanthemum maximum
(www.oregonlive.com)

Echinacea purpurea 'Magnus',
Perovskia és Lavandula angustifolia
(www_waterwisegardening_com)

Gaura
(www.powellgardens.blogspot.com)

Rózsák kék szegéllyel, puszpánggal és kúszónövényekkel
(www.gardensbyjeffreyjones.com)

Összhangzattan formák és színek kavalkádjára
(www.dreamingofroses.blogspot.com)

Díszfüvek között
(www.mooseyscountrygarden.com)

A rózsa mellé alacsonyabb évelők kerültek,
a magasabbak a háttérben alkotnak sorfalat
(www.miaslandliv.blogspot.com)

Egy jól bevált megoldás: rózsák öreg téglafalnál
(www.organicgardendreams.com)

A tökéletes összhangzattan megalkotásához a következő fajok és fajták közül válogathatunk.

Agastache
Alchemilla mollis
Anemone japonica
Anemona 'Honorine Jobert'
Anthemis tinctoria 'Sauce Hollandaise'
Astrantia major 'Dark Shiny Eyes'
Aster fajták
Buxus
Campanula poscharskyana
Clematis fajták
Calamagrostis x acutiflora 'Karl Foerster'
Delphinium fajták
Echinacea purpurea ’Magnus’
Gaura
Geranium 'Jolly Bee'
Geranium 'Patricia'
Geranium 'Tiny Monster’
Geranium wlassovianum
Gypsophila fajták
Hakonechloa macra
Heliopsis helianthoides
Hemerocallis 'Stella d'Oro'
Heuchera 'Palace Purple'
Juniperus communis ’Repanda’
Lavandula angustifolia
Leucanthemum maximum/Chrysamthemum leucanthemum
Pennisetum alopecuroides
Persicaria amplexicaulis 'Firetail'
Perovskia
Matthiola incana
Miscanthus sinensis 'Morning Light'
Nepeta x faassenii 'Walkers Low'
Panicum virgatum 'Heavy Metal'
Rudbeckia fulgida 'Goldsturm'
Santolina chamaecyparissus
Salvia verticillata 'Purple Rain’
Sedum matrona
Sedum telephium
Stachys byzantina
Tropaeolum fajták
Verbena bonariensis
Veronica longifolia

Ropogós májusi cseresznye: az első lépés
itt is a lemosó permetezés volt

Itt van rögtön a legfontosabb kérdés: mikor van vége a télnek. Merthogy korábban létezett egy megbízható módszer, eszerint a lemosó permetezésre akkor kell sort keríteni, amikor a gyümölcsfák rügyei megindulnak, vagyis még nem kezdődött el a rügypattanás, de már jól láthatóan duzzadtak a rügyek. Amióta azonban a tél után azonnal nyár következik, februárban nyolc-tíz fokos meleg van, a rügyek már január végén majd ki csattannak, hogy aztán márciusban jól elfagyjon minden, s az ünnepen derékig érjen a hó, a metódussal akadhatnak gondjaink.

A helyes időpont megválasztása egyébként azért fontos, mert a felmelegedő időben a rosszfiúk – molyok, tetvek, atkák, bolhák, araszolók és más szerzetek – kezdenek előkecmeregni téli szálláshelyükről, s még kellően kábák és érzékenyek ahhoz, hogy egy jól irányzott permetléadaggal fejbe kólintsuk őket. És hát itt vannak nekünk a szintén nemszeretem gombabetegségek, és ezek ellen is érdemes védekeznünk. Akárhogy is van, ha a nappali hőmérséklet pár napon keresztül legalább 5-7 fok között marad, érdemes előhalászni a permetezőt, és nekiállni a műveletnek. (Hogy ez az 5-7 fokos nappali hőmérséklet éppen februárra vagy márciusra esik, hovatovább nem számít.)

Mandulafa ritkítás után, lemosó permetezés előtt

Permetezés előtt azonban nem árt néhány egyéb hasznos munkát is elvégezni. A gyümölcs- és díszfák, díszbokrok téli sérüléseit, a letört, behasadt, elszáradt ágakat el kell távolítani, és sort kell keríteni a metszésre is. A nagyobb metszési felületeket sebkezelővel kell lezárnunk. Aztán kézbe kell kaparintani egy drótkefét, és azzal alaposan lecsutakolni a gyümölcsfák törzseit, vigyázva, hogy az élő kérget sehol se sebezzük meg. Össze kell gyűjteni a falevelet, a lehullott és a fán maradt gyümölcsöt, függetlenül attól, hogy ezek fertőzöttek-e vagy sem. Ha ezzel megvagyunk, jöhet a permetezés.

Ha a réztartalmú szereket választjuk, velük a gombás megbetegedések ellen védekezhetünk, az olajtartalmúakkal az atkák és rovarok ellen. Természetesen léteznek jolly jokerek, amikkel mindkét társaságot célba vehetjük, az egyik legismertebb közülük az Olajos rézkén, ami a biogazdálkodásban is engedélyezett.

A kombinált szerek ellen csupán a felesleges környezetterhelés szól: ha a kertünkben a tetvek, molyok, atkák ellen kell védekezni, feleslegesen juttatunk ki permetszert a gombás és baktériumos megbetegedések ellen. A kombinált permetszerek hívei viszont azt vallják, az átlagos ismeretekkel rendelkező kerttulajdonos nem tud nagyítóval a kézben részletes felmérést készíteni a lehetséges és valóságos kártevőkről, úgyhogy számukra amolyan biztos, ami biztos alapon a biogazdálkodásban is használatos kettő az egyben alapú megoldás az üdvözítő.

Almafa, már könnyített koronával

A lisztharmatgombák ellen a kéntartalmú szerek használhatóak, kombinációra itt is adódik lehetőség, ebben az esetben a poliszulfidkén tartalmú szereket kell keresnünk.

Ezek nemcsak a lisztharmat és a varasodás, de a pajzstetvek, a levéltetvek és a levélbolhák ellen is hatásosak, ebből a csoportból talán a Nevikén a legismertebb. Amúgy a lemosószerek univerzális James Bondja alighanem a Vegesol névre keresztelt készítmény.

Permetszer-ügyben általában nyugodtan rábízhatjuk magunkat a növényvédő szereket forgalmazó szakboltok munkatársainak felkészültségére. Sok hasznos cikket, leírást olvashatunk a Biokontroll honlapján.

A permetezés előtt itt még tisztázni kell, ki kivel van

Számosan vannak, akik a permetezés helyett a szűkebb és tágabb környezet, a növények és a talaj megerősítésére, ha tetszik, az immunrendszerek javítására esküsznek. Álláspontjuk szerint a permetezéssel – történjen akár biogazdálkodásban engedélyezett szerrel – elpusztulnak a rossz fiúkat kordában tartó jófiúk, s a ragadozók pusztulása miatt a permetezés hosszabb távon inkább káros, mint hasznos. A tökéletes egyensúly kialakítása érdekében inkább rovarszállókat és katicabogár kolóniákat létesítenek vagy ragadozó atkákat telepítenek a kertbe. Akik ez utóbbiakat is szívesen használnák, de nem mondanának le a permetezésről sem, részletes leírást találnak azokról a permetszerekről– és nemcsak a lemosó permetezéshez használatosakról – amik nem ölik meg a ragadozó jó fiúkat.

Bármilyen szert is használjunk, ügyeljünk rá, hogy a munkát csak szélcsendes időben végezzük, s ha nem is öltözünk vegyvédelmi cuccba, legalább egy fillérekért kapható maszkot viseljünk. És hát hadd adjam közre itt Biró János kollégám mindig aktuális figyelmeztetését: minimális védőfelszerelés azért sem árt, mert a nem kifejezetten mérgező szereknek is lehetnek allergiát okozó összetevői, illetve efféle műveleteknél a szemre és a nyálkahártyára is vigyázni kell. Ráadásul a lemosó permetezésnél az áztatáson, néha szó szerint a mosáson van a hangsúly. Vagyis bőséges permetlevet kell kijuttatnunk úgy, hogy abból gazdagon jusson a fákra, bokrokra – a vizes oldatnak tökéletesen be kell vonnia az ágakat – akár 4-6 literrel számolva gyümölcsfánként.

(Második részlet Az ügyfélnek mindig igaza van című fejezetből)

A kisvállalkozó azért ideges, mert nem tudja értelmezni az árajánlatot. (Ebben meglepő hasonlóságot mutat nagyvállalkozóhoz, aki szintén árajánlati alapon mutatkozott idegesnek.)

Ám kisvállalkozó idegessége más természetű, minőségileg új, prémium kategóriát jelent. A történet kezdetén kisvállalkozó még nem volt ideges, kifejezetten nyugodtnak volt mondható: egy árajánlatot kért egy szép kertről, gyepszőnyeggel, cserjesorral, hintával, ágyásszegéllyel, mosott kavicsos díszítéssel és egy tuti automata öntözőrendszerrel.

Ilyenkor az van, az ember kiszámolja, mi mennyibe kerül, először oszt, aztán meg szoroz, négyzet- és köbméterekkel bíbelődik, összesít, az egészet igyekszik formába önteni, végül a teljes dokumentációt átadja kisvállalkozónak. Kisvállalkozó azt elolvassa, végigböngészi a leírást, az elvégzendő munkák sorát, a költségbecslés tételeit és minden más hasznos információt. Aztán telefonál.

Azt telefonálja, hogy nézi ő itten ezt az ajánlatot, de sem elsőre, sem másodjára nem tudja értelmezni. Azt még érti belőle, hogy fel van sorolva az összes anyag, s hogy azoknak ára van, de ha tovább olvas, megáll néki az ő tudománya.

Fülemen a telefonnal azon kezdtem tépelődni, miféle mondatok kerülhettek az árajánlatba, amiket kisvállalkozó nem volt képes értelmezni. Hosszú képletek ködlöttek föl, számsorok az ültetendő növények földlabdáinak térfogat kiszorításáról, a talajjavító anyagok mibenlétéről és az ágyásszegély ívének vonalvezetéséről.

Szerencsére kisvállalkozó e dramaturgiailag fontos pillanatban felfedi lapjait: a munkadíjat nem érti. Hogy az miért van ott. Mert kifizet ő pár százezer forintot az anyagokra, az rendben van, de akkor még ott éktelenkedik ez munkadíj nevezetű izé. Miért van az ott? És ezt az anyagköltségen kívül neki ki kellene fizetnie?

Ezt kérdezi a kisvállalkozó.

És erre kellene valamit mondani. Ez az első pár másodpercben eléggé nehéz. Viszonylag gyorsan kiderül, hogy a második néhányban sem könnyű, így aztán egész másodperc csordák vágtatnak tova. Ezalatt szégyenérzettel vegyes önmarcangolás vagy mi tolul fel blogíró kebeléből, amiért nem jutott eszébe, hogy a munkadíj nevezetű tételt törölje a szótárából. És hogy őt most kisvállalkozó idiótának gondolja, amiért egy árajánlatban pimaszul a munkadíjat is merészelte feltüntetni. És hogy nem tudott lépést tartani az új időknek új dalaival.

Az ám, micsoda távlatok tárulhatnának fel, ha meghallanánk az idők – és kisvállalkozó – szavát! Országos kampányok kezdődhetnének remek transzparensekkel: Munkadíjharc! Előre a munkadíjmentes Magyarországért! Dolgozz te is ingyen! Anyagköltség jó, munkadíj rossz! Képződhetnének például vaskos tanulmányok és szakértői anyagok – ezek elkészítésének díját persze nem nyúlnák le a csókosok, mert ők is munkadíj nélkül dolgoznának –, aztán lennének konferenciák és műhelyfoglalkozások is, meg minden, mi szem szájnak ingere.

Nem bontanám ki az igazság minden részletét, ha eltitkolnám, hogy egy pillanatra oly képek is felködlöttek képzetemben, melyeken láttam magam enyhén emelt hangon telefonozni, hogy mégiscsak lennének át nem léphető határok, hogy egy árajánlatnak is van méltósága, hogy kisvállalkozónak szórakozni tetszik-e ráérő idejében, s hogy ez most komolyan van-e gondolva.

Ebből persze – mert a vevőnek mindig igaza van – csak az utolsó kérdés fogalmazódik meg, kifejezetten udvariasan.

Igen, feleli kisvállalkozó, komolyan kérdezi. Hogy miért van ott a munkadíj. Mert neki van egy elképzelése a kertről és munkáról, ám az számszakilag egészen másféle elképzelés. Azért köszöni az árajánlatot, de a munkadíj már nem fér bele.

Nem fér bele.

Már megint ez a szűk keresztmetszet...

Miután mértékadó elemzők és lélekbúvárok arra hívták fel a figyelmet, hogy az idei választási kampányban nem sorjáznak a részletes programok, a magunk szerény eszközeivel iziben pótoljuk a hiányt. Programunk szerethető, világos és egyértelmű. Ráadásul a korszellemnek engedve, némi rezsicsökkentést az öntözés terén mi is kilátásba helyeztünk. Ha ügyfelek lennénk, alighanem minket választanánk…

1. Idén is minőségi munkát végzünk.
2. Őrizzük hagyományainkat: precíz terveket készítünk, hatékonyan, jól dolgozunk.
3. A kertekben stílust és értéket teremtünk.
4. Kíméljük eszközeinket: munka közben inkább tapasztalatainkra támaszkodunk.
5. Visszaszorítjuk a gyomokat.
6. Rendet teremtünk az évelőágyásokban.
7. Átláthatóvá tesszük a virágoskertet.
8. Tiszta vizet öntünk a kerti tavakba.
9. A gyümölcsösben sem tűrjük a kicsinyes szurkálódásokat: direkt tüskétlen szedert telepítünk.
10. Nagyobb figyelmet szentelünk az egynyáriaknak.
11. A kétnyáriaknak is.
12. Nyugodt megélhetést biztosítunk az árnyékkedvelőknek.
13. Csökkentjük ügyfeleink öntözési kiadásait.
14. Nem szégyelljük bevallani: illatos kertek, fűszerkertek tervezésekor és építésekor az orruknál fogva vezetjük megrendelőinket.
15. Lefaragjuk az éles sarkokat a játszóhelyeken és a járdák mellett.
16. Vonzó pályát kínálunk a télálló bambuszoknak.
17. Esélyegyenlőséget teremtünk a lassan feledésbe merülő fűszernövényeknek.
18. Átültetésnél a gyökerekig hatolunk.
19. Kertjeinket nemcsak a szomszéd, a tulajdonos is mindig zöldebbnek látja.

Pompás sárga virágok: a tavasz közelít

Tavasz táján valóságos mezőkké olvadnak össze a salátaboglárka levelei, s aztán áprilisban – újabban, mióta az idő járása fittyet hány a megszokott menetrendre, inkább már márciusban – a zöld levélszőnyeg sárga virágtengerré változik. Sokan gazként tartják számon, s ha nem is tűzzel-vassal, de kitartó szorgalommal irtják őkelmét.

Talajtakarónak is kiváló
(http://igorklajo.deviantart.com/)

Pedig, ha olyan helyen üti fel a fejét, ahol jól jön egy kiváló árnyéktűrő talajtakaró, akkor a salátaboglárkát érdemes maradásra bírni. Nemcsak azért, mert egybefüggő felületet alkot, és kedves, sárga virágaival szemet gyönyörködtető az árnyékos kertrészekben, hanem azért is, mert a gasztronómiai kalandokra vágyók zsenge leveleiből kiváló salátát vagy főzeléket készíthetnek. A maradéktalan kulináris élvezetekhez csupán az szükséges, hogy a leveleket szigorúan a virágok megjelenése előtt szedjük: a virágzást követően ugyanis a levelekben már nagyobb mennyiségű méreganyag tárolódik, ami szédülést, hányást is okozhat. Efféle panaszoktól azonban a valóban zsenge levelek fogyasztásakor sohasem kell tartanunk.

Saláta, leves, főzelék vagy szendvicsfeltét

A népi gyógyászat mesterei leveléből, illetve a gumójából készített oldatokkal a szemölcsöket kezelték, de a szakirodalom a skorbut és az aranyér elleni szerként is említi. Szereti a nyirkos, párás, árnyékos kertrészeket, szívesen tanyázik patakpartokon és árnyas erdők aljnövényzetében. Tűző napon, napsütötte kertrészekben viszont nem él meg, úgyhogy ilyen helyen nem érdemes kísérletezni vele.

A ma még nem túlságosan ismert és népszerű salátaboglárkára egyébként jó eséllyel ugyanaz a jövő várhat, mint a medvehagymára: kissé csípős, fanyar ízű levelei miatt felkapott újdonsággá válhat.

Mocsári gólyahír
(http://florafinder.com/)

Tömeges vadászata előtt azonban érdemes néhány képet megnézni a virágzás előtt, alatt és után egyaránt mérgező mocsári gólyahírről is, mivel utóbbival könnyen összetéveszthető. A mocsári gólyahír levelei szintén sárgák, de a salátaboglárka keskenyebb, elliptikus alakú sziromleveleinek száma nyolc vagy annál több, a mocsári gólyahír viszont beéri négy-hét, mindig kerekebb alakú virágszirmokkal.

Főszerepben a japán juhar

(www.deviantart.com/photography/?q=gardens)

Mindent a szemnek. Alighanem ez lehetne a legpontosabb mottója azoknak a kerteknek, amelyeket a Kelet varázsa ihletett. Merthogy a keleti, távol-keleti stílusban megálmodott kerteket legkevésbé sem a kertészkedés szerelmeseinek, a növénytermesztés kismestereinek vagy folyton a kertben szöszmötölő gazdáknak találták ki. A keleti kertek sokkal inkább látványkertek, a szem és a lélek gyönyörködtetésére valók. Csendes szemlélődésre, gondolkodásra, a pillanatok megélésére.

Egyensúly, harmónia, tradíció
(www.deviantart.com/photography/?q=gardens)

A keleti kerteket gyakran erős leegyszerűsítéssel japán kertként tartjuk számon, pedig e kettő közé nemigen tehető egyenlőségjel. Inkább illene rájuk a japán és kínai elemeket felvonultató kert elnevezés.

Vagy ha jelzőket kellene keresnünk, akkor az egyensúly, a harmónia, a tradíció lenne a legmegfelelőbb.

Mindent a szemnek
(http://japanesegardenpasadena.com/)

Távol-keleti kertet persze megálmodhatunk úgy is, hogy sem filozófiai, sem vallási, sem életvezetési, sem tradicionális értelemben nem kötődünk a keleti kultúrához, csupán tetszik nekünk e kertek harmóniára törekvő, letisztult stílusa. Ennél némiképp igazibbá, élőbbé és autentikusabbá válik, ha azért készül portánkon távol-keleti kert, mert van valamilyen kötődésünk e kertkultúra alapját jelentő filozófiához is. Pár évvel ezelőtt nagy divatja volt Magyarországon a környezetrendezés feng-shui irányzatának, és többen a feng-shui rendező elvei szerint készíttettek maguknak kertet. Jó néhány kert úgy létesült, hogy használói a mindennapi életben vajmi keveset, sokszor szinte semmit nem „használtak” a feng-shui elvei és filozófiája közül. Ilyen helyen aztán már pár hónap után kiderült: a kert nem tudja betölteni szerepét, s egy-két évben belül átalakult hagyományos kertté.

Összhangzattan
(http://aronaeveryday.blogspot.com/

Valahogy így van, így kellene lennie a távol-keleti kertekkel is. Mert felsorolható, összefoglalható minden alkotórész, ami szükséges egy távol-keleti kerti hangulathoz, de az egymás mellé helyezett elemek pusztán önmagukban nem teremtenek tökéletes összhangot. Ha ilyen stílusú kertet vagy kertrészletet szeretnénk kialakítani, a következőkre érdemes aprólékos gondot fordítani.

Természetes megoldások előnyben
(greenteadesign.com)

Kertünkben el kell felejtenünk a beton, a betontégla és a térkő használatát, helyettük a természetes burkolatokat, kavicsot vagy homokot kell használnunk. Az efféle stílusú kertben a vízmedence, a kerti tó vagy egy kis patak jelenléte elengedhetetlen. Kerítésünknek nem készíthetünk betonlábazatot, a kerítés nem készülhet vasból vagy alumíniumból, a kerítésdrót szóba sem jöhet, helyettük fa, bambusz, nád használható. Ami a kert képét illeti, előnyt kell élvezzenek az alacsony fenyők, a kúszónövények, általában az örökzöldek, a természetes kövek és a harsány pácolás, lazúrozás nélküli faanyagok. Kerti padunk fából készül és legyen rusztikus.

Nincsenek hivalkodó színek
(worldwidewallmurals.com)

Kerülnünk kell a dzsungel jellegű növényültetést: a kövek, burkolóanyagok és a növények tökéletes harmóniában vannak, egyikből sincs több a másik rovására. A sziklák és kövek inkább szürkék, semmiképpen sem hivalkodó színűek, kerülni kell a sárgás, narancsos vagy éppen vakítóan hófehér darabokat. A nagy gyepfelület egy távol-keleti kertben ritka jószág, ha gyepet szeretnénk, ragaszkodjunk egy jól bevált elvhez: a kevesebb több. A kert számos apró kertre tagolódik, köztük a kapcsolatot gondosan megtervezett ösvények biztosítják.

További kertstílusok a blogban:
Természetközeli kert
Modern kert
Mediterrán kert

Sárga gombszemek
(www.botanicalgarden.ubc.ca)

Köztereinken és magánkertjeinkben leginkább a Hamvas cipruskával (Santolina chamaecyparissus) találkozunk, és alighanem még a sokadik randevún is bajban lennénk, ha pontos színmeghatározást kellene végeznünk. Merthogy e pompás mediterrán félcserje színét leginkább a kékesszürke, az ezüstszürke és a zöldeskék lenyűgöző keverékeként lehetne csak leírni. De nem járnánk messze az igazságtól, ha nemes egyszerűséggel az ezüstös jelzőt választanánk.

Levendula cipruskával: kihagyhatatlan páros

A cipruska ideális növény a mediterrán kertek szerelmeseinek, tökéletes kísérője a levendulának, a nyuszifülnek, remekül mutat méhbalzsamok alkotta háttér előtt, de kiváló választás, ha rozmaringot, macskamentát, menyecskeszemet vagy éppen örökzöld zabfüvet választunk neki társul. Megállja helyét szegélynövényként egy napos, kavicsos évelőágyásban vagy egy sziklakertben is, kertterveimben vissza-visszatérő növény efféle helyeken. Június második felétől szeptemberig tömegével hozza apró sárga virágait, levendula vagy más kék virágú évelő mellé ültetve a színösszeállítás mindkét színt valósággal új életre kelti.

Árnyékos, félárnyékos területrészek a cipruskánál szóba sem jöhetnek, a kifejezetten napos, meleg fekvést kedveli. Szárazságtűrő növény, vagyis nem nagyon panaszkodik, ha viszonylag hosszabb ideig sem jut vízhez. Ellenben kifejezetten zokon veszi a pangó vizet, a nehéz, agyagos földet.

Szegélyként is telepíthetjük
(http://nttreasurehunt.wordpress.com/)

Nagyon hideg teleken hajlamos visszafagyni, de ilyenkor kora tavasszal, amikor a talaj közelében már kezdenek megjelenni a új hajtások, vissza kell metszeni. Ezt a műveletet persze minden tavasszal el kell végezni, ellenkező esetben cipruskánk hajlamos szétesni és felkopaszodni. Amúgy a virágzást követően szintén érdemes egy éles metszőollóval kissé rendbe tenni a frizuráját: növényeink tömöttebb, rendezettebb, szebb képet mutatnak majd. A visszavágással ne csökkentsük a növényt egyharmadánál kisebb méretűre. Ha egy évelőágyás szélére, szorosan egymás mellé, szegélyként ültetjük el őket, bánjunk velük úgy, mint egy alig térdig érő sövénnyel, és virágzás után bátran formáljuk ízlésünk szerint.

Kavicságyban, déli oldalon
(echinopsgardendesign.co.uk)

Illata, ha nem is vetekszik a levenduláéval, de biztosan dobogós helyezett. Régebbi korokban gyomor és bélpanaszokra használták, sokan a levendulához hasonlóan a molyok ellen vetik be.

Ha ugyanezt a sárga virágpompát szeretnénk élvezni a kertben, de a levelek színeként jobban szeretjük a zöldet, válasszuk a Zöld cipruskát (Santolina rosmarinifolia) vagy a Tollas cipruskát (Santolina pinnata), bennük sem fogunk csalódni.

A mértani vonalak lágyításához is remek választás
(www.houzz,com)

Bókoló kalászok: bozont és báj
(www.gardenerdirect.com)

Egyszerűen megunhatatlan.
Megunhatatlan, mert kalászai a legváltozatosabb ütemben képesek lebegni a szélben, mi több, ehhez nincs is szükség igazi szélre, elég egy lágy fuvallat, és tollborzfüveink máris táncba kezdenek.

Pennisetum alopecuroides 'Moudry'
(www.plantsgallery.blogspot.com)

És milyen jó, hogy így tesznek.

Mert nincs az a jól megtervezett évelőágyás, amelyiknek ne lenne szüksége egy szabálytalanabb, lazább foltra, hogy ezzel is oldódjon kissé a szigorúbb rendben telepített növények ritmusa.

Erre a feladatra pedig azt hiszem tökéletes választás a tollborzfű.

A díszkertekbe alighanem az Évelő tollborzfű (Pennisetum alupecuroides) kerül a leggyakrabban. Többféle néven találkozhatunk vele, hol Keleti tollborzfűnek, hol Lámpatisztítófűnek vagy éppen Kínai tollborzfűnek nevezik. Kelet-Ázsiában és Ausztráliában honos, nálunk a díszkertben vagy dézsában egyaránt nevelhető. A nagykönyvek szerint augusztustól kezd virágzani, de amióta az évszakok szokásos rendje felborulni látszik, a virágzás néha már júliusban elkezdődik.

Lágyabbá teszi a mértani formákat
(www.hgtv.com)

A tollborzfüvek világbajnok csapata vagy hetven fajból áll, tagjai szinte kivétel nélkül a mérsékelt vagy a meleg éghajlatú területeken élnek. Nincsenek különleges igényeik, egy közepesen kötött, jó tápanyag ellátottságú föld tökéletesen megfelel nekik. Nem támasztanak extra igényeket akkor sem, ha öntözésről van szó: megelégszenek átlagos öntözővíz mennyiséggel. Ha locsolókannával a kezünkben elkapna bennünket a hév, hogy mindennap alaposan belocsoljuk díszfüvünket, megálljt kell parancsolnunk magunknak, a tollborzfű ugyanis nincs kibékülve a nedves, mocsaras, pangó vizes élőhelyekkel.

Tollborzfű főszerepben
(www.houzz.com)

Telepítéskor figyelnünk kell rá, hogy kifejlett korában ültetéskori méretéhez képest jóval szélesebb lesz, köszönhetően szétterülő szárainak és bókoló kalászainak. Nem tévedünk sokat, ha egy növényre legalább háromnegyed négyzetméternyi helyet számítunk. A növény szárai őszre meleg barnára színeződnek, és kedves díszévé válnak a téli kertnek is. A szárakat nem kell télre visszavágnunk, viszont a fagyok elmúltával már nekieshetünk egy éles metszőollóval, nagyon rövid, akár három-négy centiméteres magasságú frizurát érdemes készítenünk neki.

Évelőágyásban érvényesül a legjobban
(www.thegardenwanderer.blogspot.com)

Leggyakrabban évelőágyásba, levendulák, nyuszifülek, cickafarkak, kúpvirágok, méhbalzsamok, díszcsorbák és margitvirágok társaságában keresek neki helyet, de igen jól mutat a kert egy naposabb szakaszán kialakított egybefüggő tollborzfű mező is.

Kerti utak, járdák mellé is kiváló választás, a beton vagy a burkolókő egyenes vonalvezetése valósággal meglágyul a fölé hajló, ingadozó virágszáraktól.


Varázslat könnyű szélben (www.shineyourlightblog.com)

Pennisetum alopecuroides 'Little Honey'
(www.missouribotanicalgarden.org)

Pennisetum alopecuroides 'Weserbergland'
(www.plantsgallery.blogspot.com)

Pennisetum alopecuroides 'Little Honey'
(www.missouribotanicalgarden.org)

Kertmanufaktúra kert: a részletek finom összhangja

Akárhogy is van, egy kert megépítése sosem az építéssel kezdődik.
Talán egy nyaraláson látott kerttel, egy magazinban felfedezett fotóval vagy apró ötletekkel. Köréjük újabb részletek kerülnek, egy pihenőhely, egy dézsa a teraszon, egy kedves növény, egy virágszín, egy szárazon rakott kőfal vagy egy járda bontott téglából.

Kertmanufaktúra kert: kiszáradt folyómeder megidézése

Aztán az ötletekből kezd összeállni valami, ami először csak részleteiben létező, még inkább összefüggések nélküli halmaz. Jó esetben aztán ebből a képlékeny gyűjteményből készül el a kert terve, ami szintén többszöri nekifutásra, újabb és újabb finomítások, egyeztetések és változtatások után nyeri el végső formáját. A folyamat során a kert tervezője és majdani használói közösen igyekeznek megtalálni a legjobb változatot, ami illik a család életviteléhez, álmaihoz, a házhoz, a szűkebb és tágabb környezethez egyaránt.

Kertmanufaktúra kert: előkert kialakítása évelőkkel

Tervünk tehát már van.
És benne van minden fontos részlet, növények, építőanyagok, kültéri bútorok és ezek tételes költségei, a kert méret- és színhelyes rajza. A kertünk, amit megálmodtunk. Következhet a második felvonás, a kert megépítése.

Kertmanufaktúra kert: hétvégi ház kertjének átalakítása

A tervből a kertépítőnek kell valóságos kertet létrehoznia. Ebben a folyamatban is, csakúgy, mint a tervezés szakaszában, az apró részletek pontos és alapos összehangolására van szükség, hogy a kert olyan legyen, amit a megrendelő – ideális esetben a tervezővel közösen egyeztetve – megálmodott. És mindehhez az építők oldaláról is sok, első pillanatban akár lényegtelennek tűnő apróság megléte szükséges.

Kertmanufaktúra kert: egy elhanyagolt kert újjáépítése

Jó, ha van kéznél gazdag munkatapasztalat, akad intelligencia és kiváló megfigyelőképesség, tudatosság és önállóság, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Kellenek esztétikai készségek, és nem árt egy adag természetismeret sem. Ha a kivitelezők nem rendelkeznek magas fokú esztétikai készségekkel, nincs kellő természetismeretük, a kert sohasem lehet egyenrangú a lerajzoltakkal. Ha a kertépítők precízen dolgoznak ugyan, de munkájukat csak folyamatos felügyelettel, utasítások alapján képesek ellátni, a végeredmény kertre hasonlít majd, de hiányozni fog belőle a lélek, az a gyakran meghatározhatatlan valami, ami a kertet az otthon részévé teszi.

Kertmanufaktúra kert: családi ház kertjének átépítése

A kertépítés összetett, a részletek finom összhangjára épülő munka, ahol nem elég jól dolgozni. Ha a cél az, hogy „A kert” épüljön meg – és mindenki álmai kertjét szeretné elkészíttetni –, akkor nem elég a jó: kiváló munkát kell végezni. Ha „csak” egy kisebb térburkolat vagy járda megépítése a feladat, a megtanultak vagy az utasítások alkalmazása a legtöbb esetben akár elegendő is lehet. Mindez a járdához, a térburkolathoz kapcsolódó vagy önálló kerti elemek megépítésénél már biztosan a minőség rovására megy: ez már nem az „egy kis kőművesmunka” világa.

Kertmanufaktúra kert: vízparti nyaraló kertjének kialakítása

A burkolatoknak a terven megadott irányba, az ott előírt hossz- és oldalirányú dőléssel kell elvezetnie a vizet. A sziklakerti kövek elhelyezésénél fontos, hogy a köveket melyik oldalával, merre tájolja az építő, milyen szögben építi be, és hogyan rögzíti azokat. Valahol tervezés ez is, csak nem ceruzával vagy számítógépes programmal. Ezekhez a művelethez esztétikai érzékre, önálló döntéshozatalra, kiváló megfigyelőképességre, természetismeretre, a műszaki és részletrajzok olvasni tudására és értő alkalmazására van szükség.

Kertmanufaktúra kert: utcafront kialakítása

A növények ültetésénél az esztétikai érzék szintén alapkövetelmény: minden növénynek van eleje és háta, vagyis egy szebb és egy kevésbé szép oldala, nem fordulhat elő, hogy ez utóbbi kerüljön előre. És persze az sem árt, ha az építők rendelkeznek a szakma, a munka iránti alázat tudományával, és munkavégzés közben inkább ezekre és nem a szerszámaikra támaszkodnak.

És a kertépítőnek kell legyen a kert egészére értelmezhető szintetizáló képessége, egy képesség, ami a rajzból, az épületből, az utcából, a tágabb környezetből, ezek együttes hatásából, az ott lakók életéből, a szűkebb és tágabb miliőből visszaad, belevisz valamit, valami pluszt a készülő kertbe.

Kertmanufaktúra kert: családi ház kertjének kialakítása

A tervből csak így lehet olyan kert, amelyik tükrözi mindazt, amit a megrendelő megálmodott, és a tervező a tervekbe belegondolt. Ez az a minőségi többlet, ami egy kertet valóban álmaink kertjévé varázsol.

És ez az a szemlélet és munkakultúra, amit a Kertmanufaktúránál mindannyian magunkénak vallunk.

Mert ez az, ami a jó munkát kiválóvá teszi.

Napon és árnyékban is otthon érzi magát
(www.courses.washington.edu)

Azt nem tudni, miféle virágokra gondolt jó Petőfi Sándor mindjárt 1847-ben, mikor is azt találta papírra vetni Koltón, hogy a völgyben még nyílnak a kerti virágok. Akárhogy is van, könnyen lehet, hogy a völgyben pompázó virágok között a blogbejegyzés jolly jokere is képviseltette magát. Merthogy az Örökzöld orbáncfű (Hypericum calycinum) pompás sárga virágai úgy június elejétől folyamatosan nyílnak, és ezt a jó szokását orbáncfüvünk egészen szeptember végéig megtartja. Akkortájt pedig még a nyárfa is zöldben mutatja magát az ablak előtt.

Örökzöld orbáncfű
(www.perennialmarket.com)

És mindegy is, hogy abban a völgyben sütött-e nap vagy félárnyék vetült a tájra, esetleg a vidék mélyebb árnyékba burkolódzott, ahonnan a komor gondolatok egészen a hófödte a bérci tetőig emelkedhettek.

Merthogy az orbáncfű mindhárom helyen remekül érzi magát.

Tökéletes számára a napsütötte déli kertszakasz, a félárnyékos fekvés egy lombos fa közelében vagy egy ennél is árnyasabb része a kertnek.

Orbáncfüvünk egyetlen dolgot nem tud: nem pompázik különféle színekben, megelégszik a sárga egy remek árnyalatával.
Használhatjuk szegélynövényként, talajtakarónak, alacsony sövény gyanánt, színfoltként egy ágyás előterében, helyet szoríthatunk neki a sziklakertben, de arra is kiváló, hogy színt vigyen a kissé álmos sarkokba. Bátran ültethetjük akkor is, ha egy kisebb területet szeretnénk benépesíteni: az orbáncfű elég gyorsan birtokba veszi a környező területet, ugyanis kissé terjedő természettel áldotta meg a teremtő.

Szegélynövényként is kiváló
(www.vanmeuwen.com)

Ha nem is vetekszik a hegyi kecskékre jellemző kérlelhetetlen igénytelenséggel, azért a szinte gondozásmentes növények csoportjába nyugodt szívvel besorolhatjuk.

Naponkénti pátyolgatásra egyáltalán nincs szüksége, jól viseli a hideget és a nyári forróságot egyaránt.

Nagyon hideg teleken búcsút inthet leveleinek, de tavasszal önmagától szerez be új ruhatárat.

S ha kertünkben vagy házunkban időnként az ördög jelenlétére gyanakszunk, az orbáncfű alighanem az egyik legjobb segítőnk lehet, megbízható források szerint ugyanis az ördög és az orbáncfű nincsenek jó barátságban egymással. Ha kedvünk támadna dörzsölgetni a leveleit, ne csodálkozzunk, ha sötétpirosasra festi a kezünket, ez természetes velejáró lesz e műveletnek.

Közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum)
(www.plantdatabase.co.uk)

Könnyen lehet, hogy az orbáncfű, mint az izgága nyugtalanság egyik hatásos ellenszere rémlik föl emlékeinkben. Jó nyomon járunk, de efféle gyógyhatású készítmények alapanyagaként a Közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) jöhet szóba. Azt egyébiránt álmatlanság ellen, illetve égési sebek kezelésére is használják, de folyamatos alkalmazása előtt nem árt szakember tanácsát kikérni.

E tárgyban alighanem érdemes a bükki füvesemberhez fordulnunk.

Útban a pesto felé...
(www.storyofakitchen.com)

Talán akkor kezdődött a bazsalikom iránti leküzdhetetlen vágy jelentős felerősödése, amikor hazánk fiai és lányai egyszer csak Olaszba, Spanyolba meg Görögbe kezdtek el utazgatni, mely utakról egyébként nem késlekedtek lehetőleg nyilvános helyeken és emelt hangerővel a jobbára ismeretlen nagyérdemű számára is részletesen beszámolni.

Évelőágyásban is remekül mutat
(www.missouriplants.com)

Akárhogy is van, a bazsalikom (Ocimum basilicum) a honi falusi udvarok ismert egynyári növénye volt évszázadokon keresztül, nevét már az 1500-as évek dereka táján említik. S ahogy régen, úgy manapság is az illata az, ami megbabonázza az orrokat.

Ez az illat – és íz – elengedhetetlen alkotórésze lett a paradicsomos ételeknek, a főzelékeknek, sok helyütt a jóféle házikolbászoknak éppúgy, mint az ízesített eceteknek, a babos ételeknek és tojásos salátáknak.

Bazsalikomunk nagy barátságban van az olívaolajjal és a fokhagymával is, a mediterrán gasztronómia szívesen használja desszertekhez is. A népi gyógyászatban étvágyjavításra, köhögés csillapítására és szélhajtóként használják.

Erkélyen és konyhaablakban is nevelhető
(www.fres-basil.com)

A bazsalikom világos, napfényes helyre való, nem kedveli az állandó árnyékot, ilyen helyen nem is érdemes kísérletezni vele. Fontos, hogy rendszeresen kapjon vizet, de földjét ne öntözzük túl, akár cserépben az erkélyen vagy az ablakpárkányon, akár a kiskertben kap helyet. A kevesebb vizet inkább elviseli, mint a túláztatott, nedves termőföldet.

Ami pedig a földet illeti, ha az homokos vagy köves, biztosan szükség lesz ezek erőteljes feljavítására, mert a bazsalikom ilyen talajokon nem él meg. Kötött, nehéz, agyagos kerti föld esetén a palántázás vagy magvetés előtt szintén talajjavítást kell végeznünk, amihez folyami homok, Alginit, komposzt és tőzeg jöhet szóba.

Ocimum basilicum 'Dark Opal'
(www.rotarygardens.blogspot.com)

Ha a konyhában folyamatosan szükségünk van bazsalikomra, bátran tépjünk le egy-egy levelet, némi töprengés után újabb és újabb leveleket hoz majd. Nagyobb adag begyűjtésekor járjunk el úgy, ahogy nagyüzemi termesztéskor: a föld felett úgy tizenöt-húsz centiméterre vágjuk vissza a bokrot. Ha ezt az első virágzás idején – ez általában július elejére esik, de újabban sokszor már júniusban is üzembiztosan bekövetkezik – tesszük meg, a nyáron egy második aratást is eszközölhetünk. Erőteljesebb, dúsabb bokrokhoz juthatunk, ha egy-egy friss virágkezdeményt lecsípünk. Ennek mondjuk a kertben bóklászó méhek a legkevésbé sem örülnek, merthogy számukra néhány tő virágzó bazsalikom valóságos legelőnek számít.

Éles kontraszt az ágyásban
Ocimum basilicum 'Ruffles Purple'
(www.ag.auburn.edu)

Igen könnyen szaporítható, vágjunk le néhány hajtásvéget, tegyük vízzel teli pohárba, majd amikor megjelennek a gyökerek, máris cserépbe vagy azonnal a kertbe ültethetjük. A palánták kiültetésével vagy a magvetéssel azonban csak a fagyok elmúltával érdemes próbálkozni, a bazsalikom ugyanis rendkívül érzékeny a fagyokra.

Ha nehéz a választás a végső helyre történő magvetés és a tejfölös poharakba, illetve kisebb cserepekben történő palántanevelés között, egy hasznos megfigyelés talán segíthet eldönteni a kérdést: a helybe vetéssel nevelt bazsalikom némiképp jobban elviseli a szárazságot.

Bár a bazsalikomra elsősorban fűszernövényként gondolunk, megállja a helyét az évelőágyásban színfoltalkotóként vagy szegélynövényként is, hiszen idővel szép kis bokorrá fejlődik. A töveket egymástól úgy negyven centiméterre ültessük. Választhatunk zöldet és bíborvöröset, erősen aromásat és lágyabbat, fahéj- vagy citromillatút, thai vagy görög bazsalikomot, de válogathatunk a magyar nemesítésű fajták közül, Bíborgömb, Zöldgömb vagy Bíborfelhő névre hallgatót keresve. A bazsalikom imádóknak pedig álljon itt egy nélkülözhetetlen gyűjtemény, ahol szinte minden információ fellelhető a bazsalikomról.

Bókoló amaránt: hosszú virágfürtök, feltűnő szín
(http://en.academic.ru)

Gyakran van úgy, egyszer csak felütik fejüket a kertben olyan növények, amikről nehezen tudjuk eldönti, maradásra bírjuk őket vagy azonnal útilaput kössünk a talpukra. Közöttük alighanem előkelő helyet foglal el a Bókoló amaránt (Amaranthus caudatus) a maga másfél méteres termetével. Magjait talán a kertünkbe látogató madarak cipelik magukkal vagy a szél hozza, ki tudja. Egyszer csak ott vannak.

Júliustól szeptemberig virágzik
(http://planetmitchell.com/)

Ami pedig a menni vagy maradni kérdést illeti, azt leginkább kertünk stílusa határozza meg. Sokan a legpompásabb amarántra is gyomnövényként tekintenek – ebben kétségtelen szerepe lehet a közkeletűbb, és valljuk meg: nem túl csábító disznóparéj elnevezés is –, s ebbéli meggyőződésükben semmi sem ingathatja meg őket. Ismerek kertbarátokat, akik nemcsak az amarántot, de a szinte kizárólag gyomnövényként ismert Alkörmöst (Phytolacca) is rendre maradásra bírják. Díszes, feltűnő virágai miatt az amaránt megállja a helyét az évelők között a virágágyásokban, de szoliterként is bátran használhatjuk.

Bátran, mert meglehetősen feltűnő, bordó, sötétlila virágfüzérei nem ritkán fél méternél is hosszabbak. Egynyári növény, gyorsan nő, és júliustól szeptemberig virágzik. Gyakorlatilag gondozásmentes, csupán rendszeres öntözésre és tápanyagban gazdag talajra van szüksége. Régebben egyébként a falusi udvarok, parasztkertek népszerű növénye volt, ültették kerítés mellé, a nyári konyha környékére éppúgy, mint az előkertbe.

Bíbor amaránt
(http://www.plantes-et-jardins.com/)

A bókoló amaránt dél-amerikai anyakönyvi kivonattal büszkélkedhet, a nemzetség többi faja szintén a nagy vízen túlról vagy Ázsiából került Európába. Az amarántok meglehetősen régre vezethetik vissza családfájukat, szakirodalmi adatok szerint már időszámításunk előtt több mint 4500 évvel is ismert volt. Az inka kultúrában, illetve az ázsiai konyhában kultúrnövényként tartották, tartják számon, nemcsak leveléért, hanem magjáért is termesztették, termesztik. Manapság az amaránt magja a reformkonyha egyik kedvelt terméke lett, használható kenyérsütéshez vagy tészták elkészítéséhez, de a csúcsgasztronómia háza táján a magjából készült őrlemény panírmorzsaként is feltűnik.

Kínai amaránt
(http://amoreint.com/)

Azt nem mondom, hogy mindezeken felbuzdulva a házikertben kenyérgabonaként essünk neki termesztésének, de formája, gazdag nyári virágzása miatt érdemes helyet keresni neki a tercián. Ez a hely pedig napos legyen, mert az amaránt nem érzi jól magát az árnyékban. Pompásan mutat egy ágyásban háttérnövényként, de egy természetközeli kertben akár egy népesebb csoportot is kialakíthatunk belőle. A kertészetekben számos hibrid közül válogathatunk, érdemes kipróbálni a Kínai amarántot (Amaranthus tricolor) vagy a Bíbor amarántot (Amaranthus paniculatus) is.

Kínai alkörmös (Phytolacca acinosa)
(http://mycityisagarden.com/)


Évelőkert változó fényben (www.blog.farmkitchen.com)

Növényeink úgy vannak kitalálva, hogy e három opció közül legszívesebben egyet, legfeljebb kettőt választanak maguknak, s ehhez – példás önfegyelemről téve tanúbizonyságot – a legvégsőkig ragaszkodnak. Néhányan persze kilógnak a sorból, és akár napra, akár árnyékba kerülnek, vígan élik világukat. Az viszont aligha fordulhat elő, hogy egy árnyékkedvelő hétfőről keddre meggondolja magát, s iziben napra vágyik.

Ez persze nem jelenti azt, hogy egy árnyék- vagy félárnyékkedvelőt nem érhet nap, s hogy egy napimádónak reggeltől késő délutánig a tűző napon kell álldogálnia. A kérdés csupán az, mennyi ideig tarthat a napfürdőzés, illetve hány órát viselhet el árnyékban egy napkedvelő cimbora.

Egy-két órányi napsütést az árnyékliliom is elvisel
(www.heemskerkplants.com)

A félárnyékkedvelők telepítésekor alapszabály lehet, hogy világos helyre kerüljenek, ahol a területet fák, magasabb cserjék, bokrok levelei és ágai árnyékolják. Egy árnyékliliom számára például az a legjobb, ha beeső napsugarak erősen szűrt fényébe telepítjük. De akkor sincs gond, ha árnyékliliomunkat egy, legfeljebb két órán keresztül napsütés éri, feltéve, hogy a nap többi részében garantáltan árnyékban maradhat. Ugyanez persze az árnyék túlsúlyában is igaz: nem probléma, ha két-három órányi világosabb napszakaszt mélyebb árnyékú órák követnek.

Egy-két árnyékos óra nem okoz gondot a lángvirágnak
(www.staudenfan.de)

Nem baj, ha egy napimádó, kifejezetten a tűző napot kedvelő cserje vagy évelő nem nyolc-tíz, hanem csak hat-hét órán át tud napfürdőzni. Azt persze már nehezebben viseli, ha a napsütéses órák száma négy-ötre vagy kevesebbre csökken. és a mélyárnyékiakat sem zavarja, ha reggel vagy késő délután egy-egy órára kisüt felettük a nap.

A tökéletes hely kiválasztásához általánosságban a következőket érdemes megszívlelni. Azok a növények, amelyeket a kertészetek teljes napsütéses helyre javasolnak ültetni, akkor érzik igazán jól magukat, ha a napos órák száma hét-nyolcnál nem kevesebb. A félárnyékot kedvelőknek olyan helyet válasszunk, ahol a napsütéses órák száma nem több négy-ötnél. A mélyárnyékba valóknak pedig az az ideális hely, ahol egy-másfél óránál hosszabb ideig nem érheti őket napsütés. Néhány növénynél megtaláljuk a „némi árnyékot elvisel” kitételt, nekik hat órányi napsütésre biztosan szükségük van.

Általánosságban az is igaz, hogy a mélyárnyéki növények kivételével a növények többsége elviseli, ha önkényesen átsoroljuk őket egy szomszédos csoportba, de ebben az esetben az öntözővíz mennyiségét a csoport igényeihez mérten növelni vagy csökkenteni kell.

A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány a napos és félárnyékos helyre – akár tűző napra – is ültethető évelők közül.

Achillea ptarmica ’The Perl’
Alchemilla mollis
Anemona multufida ’Rubra’
Arabis caucasica ’Plena’
Asphodeline lutea
Astilbe chinensis Pumila’
Campanula sp.
Bergenia cordiflora
Chelone obliqua
Chrysanthemum x rubellum
Delphinium sp.
Echinacea sp.
Eupatorium sp.
Erynginum alpinum
Euphorbia polychroma
Geranium macrorrhizum
Geranium sanguineum
Geranium x magnificum
Gneum chiloense
Gneum occineum
Heuchera sp.
Iris sibirica
Leucanthemum margaritae
Liatris spicata
Lilum sp.
Lobelia sp.
Lupinus sp.
Monarda sp.
Paeonia sp.
Penstemon barbatus
Persicaria sp.
Phlox paniculata
Physostegia virginiana
Potentilla aurea
Primula vulgaris
Prunella grandiflora
Rudbeckia fulgida
Rudbeckia laciniata
Saxifraga cotyledon
Saxifraga paniculata
Sidalcea malviflora
Solidago sp.
Stokesia leavis
Tanacetum coccineum

Az állatok királynője
(www.facebook.com/Bardia.Landscape)

Jól van így. Hogy itt vagy újra. Hogy megint újat tudsz mutatni.
Mert mire mennénk nélküled, élnénk csak mulyán, semmi giccs, semmi parádés cicoma, semmi ízlésficamos rettenet. Szegényebbek lennénk, na.

Hosszú, gyötrelmes évek múltak el úgy, hogy nélkülözni voltunk kénytelenek a fán pihenő oroszlán semmi mással nem pótolható látványát. De a hét szűk esztendőknek is vége szakad egyszer, a mi fán pihenő oroszlán nélküli hét szűk esztendőnknek mostanság lett vége. Jobb későn, mint soha.

Nem lehet nem észrevenni, hogy a kertbarátok giccsigényére a kertbarátgiccsigénykielégítő ipar mily gyorsan és hatékonyan igyekszik reagálni. Autógumi az előkertben? Nosza, készletben készítünk színes autógumi csodákat a mi kedves ügyfeleinknek. Világító őz? Már gyártjuk is. Mosolygó gólyák? Rendeld meg több méretben! Mackó hordóval? Barna vagy fekete legyen?

Mostantól tehát külön bejáratú pihenő műoroszlánunk is lehet. Megnyugtató. Merthogy az ember készíttet magának egy pompás kertet, egy ligetes csodát, aztán elvan benne, mint a befőtt. Oroszlán nélkül. Horror.

Kiülünk a teraszra, kezünkben koktél vagy whiskey, szivar, egy jó kávé, a poharat lazán fogjuk, kisujjunk égnek mered. Mondanék – csak a történeti hűség kedvéért: a szóvég gyakran náknak hangzik – én valamit, búgjuk szívszerelmünknek negédesen, és közelebb hajolva bele is suttogjuk a fülébe: oroszlán. Hogy az kellene még ide. És másnapra megvesszük szívünk szerelmének – kicsit magunknak is, persze – azt az oroszlánt, mert az nem járja, hogy a világító őz és a borjú méretű műkutya csak néhány hegedülő békával tudjon szót váltani kertünkben éjszakánként.

Valahogy így.
Ülünk a teraszon, szemünket legeltetjük a kerten. Az egyik faágon ott pihen a mi pompás műoroszlánunk.

Szép. Az élet szép.

Várjuk az újabb csodát.

A Mezei juhar az Év fája 2014-ben

Karácsonyfasors ünnep után

Formára metszve

Lampionvirág

Kertépítés, ahogy mi csináljuk

Levendula: egy mediterrán klasszikus

Rózsák jó társaságban

Lemosó, a tél végi

A kisvállalkozó ideges

A Kertmanufaktúra választási programja

Salátaboglárka

A Kelet varázsa

Cipruska

Tollborzfű

Kertépítés, ahogy mi csináljuk

Orbáncfű: egy kedves jolly joker

Bazsalikom

Bókoló amaránt

Árnyék, félárnyék, nap

Oroszlán a fán