Koreai hóvessző

Gyakran már februárban virágot hoz (www.gardeningexpress.co.uk)

Még közelebbről szemügyre véve is könnyű lenne összetéveszteni az Aranyvesszővel vagy közkeletűbb nevén az Aranycserjével, Aranyfával. (Persze, hogy mi a közkeletűbb elnevezés, az nézőpont kérdése, miután az aranycserjét előszeretettel aranyesőnek hívja Győrtől Szegedig szinte mindenki. A helyzetet némiképp bonyolítja, hogy az aranyvessző név már foglalt, egy meglehetősen agresszívan terjedő, leginkább útszéleken tanyázó évelő viseli.) Ám míg az előbbi sárga virágaival díszíti a tavaszi kertet, a Koreai hóvessző (Abeliophyllum distichum) mindezt fehérben, ritkán rózsaszínben adja elő. Megjelenésében ugyan hasonlítanak egymásra, de a Koreai hóvessző önálló nemzetséget alkot.

Szoliterként a legmutatósabb (www.garten-de.com)

Úgy másfél, ritkábban két méter körüli magasságúra nő, virágait lombfakadás előtt, nagyon gyakran már februárban hozza. Kedveli a napos helyet, a tökéleteshez közeli megoldás számára alighanem egy védett, déli fal előtti kertszakasz lehet. Némi félárnyékot elvisel, de a mélyárnyékot nem neki találták ki. Igazi szépségét szoliterként mutatja meg, helyét annak tudatában kell megválasztani, hogy másfél méteres magasságához ugyanilyen szélesség is tartozik. Mérete alapján akár sövényt is kialakíthatnánk belőle, de mert lombhullató és levélzete kissé ritkás, efféle célra léteznek nála alkalmasabb cimborák is. Igen korai és kissé illatos virágpompája miatt azonban érdemes helyet találni neki a kertben.

Néha rózsaszínben pompázik (www.baumschule-horstmann.de)

Szereti a tápanyagban gazdagabb talajt, vízigénye közepes, de érdemes figyelni rá, hogy a föld sohase legyen túlságosan vizes, tocsogós. Különleges gondozási igénye nincs, virágzás után már vehetjük is kézbe a metszőollót, mivel virágait mindig az új, az az évi hajtásokon hozza. Kemény teleken jelentősebb fagykárokat is szenvedhet, úgyhogy hideg, fagyzugos kertekben célszerűbb dézsás növényként tartani.